Nagyon régóta nem voltám már, pedig mennyi minden történt velünk az elmúlt hónapokban.
Természetesen az új évet nem kezdhettük másképpen, csaki betegségek halmazával, vagy inkább hozamával?!Nem tudom, csak azt, hogy január ilyen szempontból katasztrófálisra sikeredett.
Kezdtük azzal, hogy már dec 31-én Kristóf belázasodott, úgy, hogy december 22én még Gellérthez volt kint a doki, mert ugyan ő nem volt lázas, azonban igencsak taknyos, úgy 6 hete, és miután ezt sikerült szépen a szemébe is belepaszíroznia, ami be is gyulladt, így bizony antibigyó kellett neki.Kisvárdán karácsonyoztunk, Krisi már előtte lent volt, az út hosszú volt és Gellért természetesen egyetlen percet sem aludt, mert hát azt minek, ugye, ellenben ordítani, azt tudott...megváltás volt mikor leértünk, esküszöm.
Jól telt a karácsony, a dédipapával is, aki már 97. életévében jár, így a legkisebb dédunoka és közte több mint 95 év van, Úr Isten, ezt így leírni, nagyon elképesztő...
December 31én Krisi panaszkodott, hogy szúr a szeme, másnap akkora szemmel kelt, mint akinek benyomtak egy gigantikusat..szerencsétlen gyerek..aztán jött, hogy nem bírt beszélni, mandulája bedagadt, piros volt...4 nap után antibiotikum, közben az apja is lázas beteg lett, majd Gellért, aki aztán karácsonyt követően folytatta a taknyosodás, szóval ő is belázasodott, elég csúnyán.
A lényeg, hogy bár férj és Gellért elég hamar kijött a dologból, de Krisinek sikerült ezt a betegséget kihúznia január végig, mononucleosis.
Hatalmas mandulák, hosszú napokig nagyon-nagyon magas láz, lepedákes mandula, hasmenés, és sorolhatnám, szegény gyermek...Majd febrárban 3 hetet otthon tartottam, persze az utolsó héten ismét sikerült benáthásodnia, amiből nagyjából kijött...majd el kezdett járni oviba és másfél hét után nem ment megint, mert taknyos volt, hurutosan köhögött és ment a hasa...nemcsak neki, hanem az apjának is.Csodával határos módon Gellért és én nem kaptuk el.
Közben amikor tudtam mentem edzeni, de sokszor kimaradt, sajnos.
Majd két hete elmentünk egerbe a férjemmel, mert kb 2.5 éve SEHOL nem voltunk kettesben, és nagyon jó volt!Isteni!Eger!Imádom!
A hosszú hétvéégn Kati mamiéknál voltunk.

a fiúk nagyon aranyosak, Krisi imádja Gellértet, kézenfogva utaznak a kocsiban reggelente, Gellért egy igazi rosszcsont...botrány a gyerek.
Ma elmentem vele vásárolni, és nem tudtam bevásárlókocsiba tenni, mert nem volt...hát esküszöm kihullott az összes létező hajam, nem hazudok...borzalmas volt, állandóan szaladt, mindenhez hozzányúlt, ha rászóltam akkor vigyorgott mint a vadalma...iszonyat volt, majd megpusztultam,de komolyan.
Nagyon édesek az esti fürdések..Krisinek mindig sikerül nagyon megnevettetnie Gellértet, aki gurgulázva kacarászik...
Gellért amúgy nagyon mozgékony, ügyesen rúgja a labdát..modnjuk ha belegondolok a játékokat is..ledobja a földre, belerúg egyet-kettőt, durva.Amúgy abszolut leköthetetlen, ezt már megállapítottuk családilag, nem Krisi az biztos.A rosszalkodáon kívül pont semmi nem érdekli, de semmi!!!!